Az operett biztos siker Bál a Savoyban Dalol, mesél, elvarázsol, nevettet, szórakoztat Niedzielsky Katalin Ábrahám Pál már majdnem fél évszázada nem komponál, de operettjeinek betétdalait, slágereit világszerte játsszák, éneklik. Zenéje ma is siker, bizonyította a Jókai színház Bál a Savoyban premierje. A Bál a Savoyban Jókai színházi bemutatója. Fotó: Kovács Erzsébet A musical világméretű térhódítása ellenére az operett tartja magát, a legtöbb színházban műsoron szerepel. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Jacobi Viktor, Fényes Szabolcs, Eisemann Mihály és természetesen Ábrahám Pál — óriási a repertoár, és ezek a szerzők a műfajnak csak a magyar kiválóságai. A könnyű műfaj, a zenés színház világában nem számított egyedi esetnek, inkább jellemzőnek, ami Ábrahám Pállal is történt. Jött egy fiatal tehetség, zeneszerző a 19. század végén, akit teljesen megbabonázott, elvarázsolt a művészet, a fénykorát élő szórakoztató műfaj. Elszerződött a showbusiness-hez, pedig a szülői ház rendes pályára szánta. Kereskedelmi tanulmányait a Zeneakadémiára cserélte fel, banktisztviselőként a jazz kerítette hatalmába. Első operettjét, a Zenebonát 1928-ban mutatták be, azt követte Az első Verebély lány, a Hawai rózsája, a Bál a Savoyban. Ábrahám 1932-ben Berlinbe költözött, de alig egy év múlva már menekülnie kellett, Párizsban, majd Bécsben élt. 1938-ban ismét Párizsba, majd New Yorkba ment. S ahogyan sok fasizmus elől menekülő művésztársát, súlyos depresszió kínozta, gyógykezelésre szorult. 1952-től 1960-ig, haláláig egy hamburgi idegszanatóriumban kezelték. Az operett töretlen népszerűségének elsősorban a szép zene a titka: azok a dallamok, amik rögtön megérintenek, előadás után is velünk maradnak, és amelyeket aztán napokig dúdolunk. A színházban persze kell egy kis varázslat, mese, ami kiszakítja a nézőt a hétköznapokból, erre kiválóan alkalmas a látványos kiállítás, a díszlet, a tánc. S persze ha operett, akkor nem maradhat el a mindig happy enddel végződő love-story, no és a sok humorral, komikummal tálalt félreértés, bonyodalom. Mindezt most együtt kapja a Jókai színház közönsége Hidvégi Miklós társulatától; a Bál a Savoyban kellemesen szórakoztató előadás. Ami a szerelmi történetet és a bonyodalmakat okozó báli eseményeket illeti, ez éppen csak annyi, amennyi szükséges, hogy a közkedvelt, fülbemászó dallamok felcsendülhessenek. Itt a zenéé a főszerep, a szöveg csupán átmenet a jól ismert slágerek között, énekeseknek, táncosoknak egy kis idő a lélegzetvételre. Zene, tánc főszerepben A premieren Egyházi Géza Henry-alakítása szerzett kellemes meglepetést, érthető beszédével és szép hangjával. Madeleine szerepét Nagy Ibolya énekelte emlékezetesen. Csere László (Musztafa) és Teremi Trixi (Daisy) kettőse, mint már sokszor, hanggal, humorral és látvánnyal bűvölte el a közönséget. Füsti Molnár Bélának (Celestin) a nevettető figura jutott. Az előadáshoz Langmár András díszlete adta a helyszínt hangsúlyozó hátteret. Az előadás színvonalát emelte a Kolozsvári Állami Magyar Opera tánckara.